Szigetelő: Elektromos berendezések potenciálkülönbségeinek vagy vezetőképes elektromos szigetelésnek és mechanikai rögzítésnek ellenálló eszköz.
Szigetelőtest: a szigetelő középső része, amelyből az esernyő kinyúlik.
Mag (szigetelő): A szigetelő központi szigetelő része, amely mechanikai tulajdonságokat biztosít. Megjegyzés: A burkolat és az esernyő nem része a magháznak.
Lazúr: Üveges felületi réteg a porcelán szigetelő szigetelő részein.
Mechanikai meghibásodási terhelés: a szigetelő által a meghatározott vizsgálati körülmények között végzett vizsgálat során elért maximális terhelés.
Ha látunk egy szigetelőt, azonnal a szigetelő összetételére gondolunk: a szigetelő (közismertebb nevén porcelánpalack) porcelán részből és arany részből áll, a középső része pedig cementragasztóval van ragasztva. A porcelán rész gondoskodik arról, hogy a szigetelő jó elektromos szigetelési szilárdsággal rendelkezzen, és az aranyszerszámokat használják a szigetelő rögzítéséhez.
2. A szigetelők szerepének két aspektusa van: az egyik az áramvezető vezeték szilárdan alátámasztása és rögzítése, a másik pedig az, hogy jó szigetelést képezzenek az áramvezető és a föld között.
A szigetelők mechanikai és méretbeli jellemzői:
-- Mechanikai vagy mechanikai hibaterhelés: kN;
-- Szigetelőelemek maximális névleges átmérője :D;
-- névleges szerkezetmagasság :P;
-- Minimális névleges kúszótávolság: egység mm;
-- Normál csatlakozási címke.
3. A szigetelőknek két funkciójuk van: az egyik az áramvezető vezeték szilárdan alátámasztása és rögzítése, a másik pedig jó szigetelés kialakítása az áramvezető vezeték és a föld között, amely rögzített és szigetelt is. Rögzített: Az egyik vége egy toronyhoz vagy tartótárgyhoz, a másik vége pedig egy vezetőhöz van rögzítve. Szigetelés: vezetőképes és toronyföldi szigetelés is. A szigetelők szigetelése elsősorban a szigetelő közegtől, a szigetelő közegtől függ: porcelán, üveg, kompozit anyagok és így tovább.
Esernyő (a szigetelőből): A szigetelő testének kiálló szigetelő része, amelyet a kúszótávolság növelésére használnak.
Kúszótávolság: A legrövidebb távolság vagy a legrövidebb távolságok összege azon vezető részek között, amelyekre a szigetelő általában üzemi feszültséget kapcsol. 1. megjegyzés: A cement vagy más nem szigetelő ragasztóanyag felületei nem számíthatók bele a kúszási távolságba. 2: Ha egy szigetelő szigetelő részére nagy ellenállású réteget viszünk fel, akkor a szigetelő részt hatékony szigetelőfelületnek kell tekinteni, és a felületi távolságát bele kell számítani a kúszótávolságba.
Ezért szigetelőinket ennek az esernyőnek a formájára terveztük, hogy növeljük a kúszási távolságot. A kúszótávolság növelése közben a mechanikai szilárdságot nem tudjuk csökkenteni, ezért néha sok darabot kell használni.
Itt megemlítjük, hogy mivel szigetelőink főként kültéri, időjárási és légszennyezettségi környezetben dolgoznak, a szigetelők felületén szennyező anyagok vagy por halmozódik fel, csökkentve a szigetelők szigetelési fokát. Ezért a korai tervezés előtt figyelembe kell vennünk a különböző feszültségszinteket, a különböző környezeteket, a különböző szintű szennyeződéseket és a különböző típusú kiválasztást.
A szigetelő fajlagos kúszási távolsága: az L szigetelő teljes kúszási távolsága osztva a tesztfeszültség és 3 négyzetgyök szorzatával; Általában mm/kV-ban fejezik ki.
Egységes kúszási távolság: A szigetelő kúszási távolságának és a szigetelő mindkét végén a legmagasabb üzemi feszültség effektív értékének aránya. Általában a mértékegység mm/kV.
A távvezetékek tervezésénél a szigetelő kiválasztása az egyik fő alap.
Flashover (szigetelő) : A szigetelő felületén kívül és annak mentén áthatoló kisülés, amely elektromos kapcsolatot hoz létre olyan részek között, amelyek normál esetben üzemi feszültségnek vannak kitéve. Például ködös napokon, párás levegő hatására a szigetelő felület által keltett koronahatás.
Üzemzavar (szigetelő) : A szigetelőanyagon keresztüli roncsoló kisülés a szigetelőanyag rögzítésére, amely tartósan elveszíti szigetelési szilárdságát. A lebontás is egyfajta vezető mező. A szigetelő szigetelési foka nem képes ellenállni a felállított vezető által továbbított feszültségnek, ami a nagyfeszültség kisfeszültségre történő kisüléséhez vezet, ami a szigetelő meghibásodásához vezet.
2, szigetelő használata
1, húzóerő: főleg viseli a huzal által generált feszültséget, a megszakadt vezetéket a toronyra rögzítik. Általában nagynyomású feszítőtoronyhoz, nagynyomású lineáris toronyhoz, közepes és alacsony nyomású feszültséghez, csatlakozórúdhoz, szögrúdhoz használják.
2, alátámasztó hatás: a fő csapágyhuzal nyomása, keresztirányú szélterhelés stb. Rögzítse a töretlen vezetéket a toronyhoz. Általában alacsony és közepes feszültségnek ellenálló lineáris toronyhoz, kis szögrúdhoz, ólomhoz stb.
